A dilettáns orvosi dongaláb szakirodalom

2012. késő tavasza, 6-7 hónapos pocakom van. F. doktor is beutalt genetikai tanácsadásra. Függetlenül attól, hogy már úgysem nagyon lehet csinálni semmit a picúrral (teszem hozzá, hál' Istennek)...

Genetikai tanácsadás: pozitív megerősítés

Töröljük ki az orvosi ijesztgetés stresszt
(eraser-621943-m.jpg)

Na jó, ha már ennyire erőszakoskodnak, elmegyek az állami genetikai tanácsadásra, nem kerül plusz pénzbe. De amniocentézisről nem lehet szó. Megint megnézik ultrahanggal a gyerkőcöt. Semmi új információ! Beszámolok a genetikus orvosnak arról, hogy mit "tudtam meg" F. doktortól: hogy a szakirodalom szerint gyenge lesz, meg hogy csak 1%-ban nincs más baja. Csóválja a fejét, ráncolja a homlokát és cáfolja. Ez marhaság, dehogyis van más baja is a 99%-nak a dongaláb mellett, majdhogynem fordított az arány: a dongaláb kilencven valahány százalékban egyedül jár, mint eü probléma. És ugyan nem örülünk neki, de nem végzetes dolog, el kell menni az ortopédiára, és majd kikezelik. F. doktor pedig járjon utána a szakirodalomnak, mielőtt egy kismamát halálra rémít.

Hát ez király!

Hogy is mondja Mark Twain? „Óvakodj az orvosi könyvektől, belehalhatsz egy nyomdahibába.” Milyen igaza van!

1% hogy nincs más baja a lábán kívül?

Orvoskeresés: tűt a szénakazalban
(magnifying-glass-map-1282512-m.jpg)

2012. tavasza, kb. 21. várandóssági hét. Nem akarok visszamenni Spártába (de kívánok az ott dolgozóknak sok szépet és jót), másik szülész-nőgyógyászt keresek. A Neten találok egy magánrendelőt, amelynek az orvosai egy közeli kórházban is működnek, ahol lehetne szülni is.

Megírom nekik a helyzetet, és megkérdezem, hogy vállalnak-e így. Kedvezőnek tűnik a válasz.

A 40 perces dongaláb ultrahang

Elmegyek az ott dolgozó F. doktorhoz (frissítés: rosszul emlékeztem, nem H. doktor, javítva), aki a főorvos. Vele annyi furcsaság adódik elsőre, hogy csak várandós gondozást vállal, szüléseket nem, mert a kardiológus letiltotta róla, nem bírja cérnával (azaz, szívvel). Hm, ez érdekes! Ettől függetlenül az első fogadtatás jónak tűnik. Csinálnak egy 40 percig tartó ultrahangot, amelyben szinte sejtenként nézik át a gyereket. Semmi újat nem tudunk meg róla. Illetve annyit, amit érzek is: hogy nagyon sokat ficánkol.

Maga túl sokat akar, örüljön, ha él

Aztán itt is bekeményedik a fogadtatás. Nekem "extra" igényeim vannak - nem elég, hogy dongaláb probléma áll fent, még szeretnék császár után természetes úton szülni, erre készülök, és ez pimaszul sok -, F. doktor "felkészít" az esélyeimre. Szerinte 70%, hogy ez is császármetszés lesz, mert lehet, hogy a rendellenessége miatt gyenge lesz a picúr és nem fog tudni kijönni, és náluk ekkora a második császár arány. Az nem számít semmit, hogy 4 év korkülönbség lesz a két gyerekem között, tehát elvileg a hegem kibírja a természetes szülést (amúgy is össze lett rakva energetikailag).

Focista, aki nem tud futni - dongalábas világélvonalbeli sportolók

Dongalábas focista?
(football-1415503-m.jpg)

Amikor megtapasztaltam a spártai orvosi hozzáállást a láb-ügyünkhöz, a dongalábhoz, nem tudtam magamban tartani a mély megdöbbenésemet. Elmondtam két szomszédasszony-barátnőmnek is, akik közül az egyik ráadásul egészségügyi dolgozó.

Maximálisan egyetértettek: egy magzat nem egy kiló alma a piacon, hogy csak úgy "dönthessünk" róla (a saját keresztény szemléletükkel nézik a témát). Hozzám hasonlóan mindkettejüknek volt két vetélése, ezt követően ők sem vállalták be a az amniocentézist, most sem vállalnák be. Egyikük ismer dongalábas esetet, speciális cipő kell neki. És javasolták: menjek el a géndiagnosztikás H. doktornőhöz, ő megbízható ultrahang vizsgálatot készít.

Most itt tartunk. 2012. tavasza, kb. 20. várandóssági hét. H. doktornő ultrahanggal vizsgálja a pocaklakómat.

Rendkívül érdekes, hogy mekkora különbség van ultrahang és ultrahang között, ezen a készüléken sokkal jobban látható a gyerkőc minden testrésze! Nem véletlenül specializálódott ultrahangos vizsgálatokra, jó munkát csak jó eszközzel lehet végezni.

Abrakadabra, gyógyulj, lábacska!

2012. tavasza, kb. 19. várandóssági hét. Szilvia kineziológus barátnőmnél vagyok "karbantartáson", elkezdünk dolgozni a láb-ügyön.

Hogyan segíthet a dongalábon egy kineziológus szakember?

Szelíd érintés, holisztikus szemlélet
(hands-1402625-m.jpg)

Szilvia a hozzá fordulókat kikérdezi a jelenlegi életproblémáikról, amik zavarják őket, amik tüneteket okoznak, utána pedig kineziológiai izomteszttel megállapítja, hogy melyik ezek közül a legfontosabb, melyik van hatással az összes többire. Hogy melyiken kell az agy- és a test működését javítani, helyreállítani kineziológiai finomelektromos korrekciókkal, hogy ellazuljon a test és beinduljon az önhelyreállítási folyamat.

Ezért holisztikus a kezelés és a szemlélet: a teljes ember állapotát, minden aktuális ügyét figyelembe veszi.

Nem a dongaláb a legsúlyosabb probléma!

Nálunk most meglepő módon az mutatta ki az izomteszt, hogy a veseügy élvez elsőbbséget, ami ugye a nyugati orvosi hozzáállás szerint fiúknál "normális" és nem is olyan súlyosnak tűnő (ennek később még lesz jelentősége), mint a láb. És szintén meglepő módon azt is mutatja az izmok válasza, hogy az apához kapcsolódik a testi feszültség-konfliktus a pocaklakómnál.

Igen, a nyugati orvostudomány nem tudja, hogy ha baj van egy gyerekkel, akkor a szülő(ke)t, családot is minden esetben kezelni kell az eredmény érdekében, méghozzá mélytudatalatti szinten! Ez alól a szabály alól nagyon kevés kivétel van!

Hát akkor rendezzük a vesét és az apát!

Spárta, vének tanácsa, katonaság: a Hippokráteszi eskü megcsúfolása

2012. tavasza, kb. 19. várandóssági hét. A felfedezett magzati dongalábra való tekintettel berendeltek a klinikára, hogy beszéljek a főorvos-nőgyógyász-guruval, bizonyos N. doktornővel, és az új orvosommal, Ny. doktorral, akihez azért fogok kerülni, mert az eddigi orvosom elment a klinikáról. Már vagy háromnegyed órája várok ahhoz képest, hogy időpontra jöttem, és a munkahelyről kellett elkéreckednem hozzá. Türelmetlen vagyok, megkérdezem, hogy adnak-e igazolást, hogy nem lógtam, hanem ennyi ideig tartott a vizsgálat-tanácsadás. De nem lehet mit tenni, Ny. doktornak ma született a második gyereke, és nem tudni, mikor ér ide.

Tényleg ilyennek kell lennie
egy kismamának?
(gladiator-641052-m.jpg)

A reklamálás hatására bejutok, N. doktornő fogad. Először csak semlegesen folyik a probléma ismertető társalgása, majd keményedik a szituáció. N. doktornő kijelenti, hogy:

Muszáj elmennie genetikai tanácsadásra, hogy dönthessen, mert nagyon gáz, hogy a nők bevállalnak Down-kóros gyerekeket is. [frissítés plusz eszembe jutott emlékek miatt: és még azt is kijelentette, hogy ha nem megyek el ilyen tanácsadásra, akkor ő az orvosom helyében nem vállalna engem gondozásra...].

Mivan????

Mi az, hogy dönthessek??? De hiszen szó sincs Down kórról!
És ha lenne is, mi az, hogy gáz, hogy egyes nőknek nincs szívük a saját gyereküket, aki nem egy kiló alma a piacon, eltenni láb alól????

Több is veszett Mohácsnál: nem életveszélyes probléma

2012. tavasza, 18. várandóssági hét. Páros kupaktanács a frissen felfedezett magzati dongalábról.
A férjem a probléma hallatán kapcsol: a pocaklakóm második unokatestvére ugyanilyen lábbal született egy-két éve.

Családi informatika - "öröklődő"
zavarok háttere (freeimages /
web-information-stickers-1206690-m)

Hívjuk a nagymamáékat, elmondjuk nekik a hírt. Megerősítik, hogy a második unokatestvérnek tényleg volt ilyen gondja, de egyrészt a genetikai forrás nem a mi családunkból származott, hanem a másik ágról; másrészt kikezelték, már semmi baja, nagyon szép és okos kisfiú

Akkor nálunk vajon honnan jöhet a dongaláb, ha nálunk sehol sem tudunk ilyenről???

Nekem amúgy a tanulmányaim és a tapasztalataim alapján már jó ideje az a véleményem, hogy ez nem genetika, hanem ENERGETIKA, rokonsági INFORMATIKA. Olyan rokonsági, egészséggel ellentétes szokások összessége, amik tünetekhez vezetnek, és amik észrevétlenül adódnak át egyik generációról a másikra.

Csípőficam? Nem, dongaláb - így kezdődött

2012. tavasza. 18. várandóssági hét, a várva várt második gyermekem ultrahangja.
Az ultrahangos orvosnő tologatja az ultrahang szenzorát a hasamon, vizsgálja a pocaklakómat. A lábához téved, ahol elidőzik. Nézi, nézi, majd kijelenti:

Ez a láb valahogy nem stimmel.

Érzem, hogy elkezd vadul kalapálni a szívem. Valami baja van a gyerkőcnek??? Jesszusmária!

Dongaláb kép - az ultrahangon

Az orvosnő tovább nézi a magzatot. Megerősíti önmaga diagnózisát.

Igen, valami nem jó, ezt a lábikót nem kellene ebből a látószögből lapjával látnom.

Csípőficam? - hallom a saját rémült hangomat.

Nem, dongaláb. Valószínűleg.

Halványan feldereng, hogy hallottam már ezt a kifejezést az Interneten egy írópartneremtől, azzal a mellékhanggal, hogy a veleszületett dongalábból sok macerával jár kihozni a gyereket...