 |
| Dongaláb korrekció: Bebax cipő |
De már nem kell havonta sem kontrollra menni, csak 2-3 havonta. És van továbbra is torna, plusz külső talpél csikizés, hogy fordítsa kifelé a lábait, erősödjenek a lábfej külső izmai. És természetesen részemről ÉFT.
Jajdejó!!! Ismét egy lépés a szabadulásban.
Mi akadályozza a fordulást: a dongaláb vagy más?
A fiatalembert lehet, hogy bezárta és elkényelmesítette az éjjel-nappali mozgás kényszerpálya, nem nagyon akarja gyakorolni a hasra fordulást, pedig képes rá. Egy kicsit dolgozok a témára ÉFT-vel: felteszem magamnak a kérdést, hogy vajon mi lehet az oka, hogy ilyen "lusti", és hogy vajon van-e akadálya annak, hogy sokszor a hasára forduljon. Figyelem, materialista emberek ezt a részt ne olvassák el... a lelki szemeim előtt megjelennek furcsa dolgok a gyerek körül - elképzelhetőnek tartom, hogy az izmaiban rögzült mozgáskorlátozásos szokásokat, infókat érzékelem. Ami eszembe jut, azt kikopogtatom. Nem tudom, hogy ennek köszönhetően-e, de a hasról hátra fordulás módja ezt követően megváltozik nála: eddig a feje emelésével húzta magát hátra, most már a popóját tolja fel először és úgy fordul.
Oké, szuper, akkor haladjunk tovább.
Megismétlem a kopogtatást magamon a saját bénító aggodalmaimra (probléma van a gyerekkel, foglalkozz a szülővel is): hogy türelmetlen vagyok vele, hogy le fogják hagyni a kortársai, meg hogy örökre így marad... a végén arra jutok, hogy elfogadom: a saját ütemében haladjon előre, és ne az elvárások miatt mozogjon, hanem azért, mert jólesik neki. Érdekes, de a kiskrapek a gyakorlat után átesik a ló másik oldalára: elkezd folyamatosan forogni oda-vissza, ha kell, ha nem. Mindent bepótol. Visszatér belé az élet. Így azt a gondolatomat, hogy elviszem Dévény tornára, megint elvetem.
